Az internet 2011-ben húsz éves, ez kiváló alkalom arra, hogy értékeljük tapasztalatainkat.
Bár a kinézetek terén a weboldalak fényéveket fejlődtek, nem mondható el mindez a hagyományos értelemben vett internet háttértechnológiájáról, s emiatt egyre többet ütközünk a korlátaiba.
A HTTP protokoll messze nem ilyen forgalomra lett kitalálva, az oldalkéréseket nagyban lassítja, hogy rengeteg képet, stíluslapot és scriptet kell betölteni. Hiába nőtt a számítógépek és az internetkapcsolatok sebessége többszörösére, még mindig rengeteget kell várnunk, hogy egy átlagos oldal betöltődjön, ahhoz képest, hogy egy jól megírt specifikációval - hasonló műszaki háttérrel - ez mennyi lehetne.
Mivel ez egy olyan probléma, amit erőből meg lehet oldani (még gyorsabb szerverek, még gyorsabb számítógépek és még gyorsabb internetkapcsolat), valószínűleg sok fejlődést nem várhatunk ezen a téren a közeljövőben.
Az igazi problémát az jelenti, hogy az internet adattárolási nyelve, a HTML egy alapvetően szöveges tartalmak megjelenítésére lett kitalálva, és minimális lehetőség van arra, hogy a benne tárolt adatok jelentését, azaz szemantikáját jelöljük. Csupán az oldalon látható szavak alapján nem biztos, hogy a minket érdeklő információt találjuk meg, márpedig a mai keresők összefüggések keresésére nem képesek.
Bár voltak az utóbbi években kezdeményezések a tartalmak jelentésének megadására, a ma már legtöbb oldalon használt címkék vagy tag-ek segítségével, de ezek kezelésére nincs egységes technológia. A HTML jelenleg aktuális, 4.0-ás verziója 1998-as keltezésű, és egy friss hír szerint 2014-re várható a következő változat, azaz a szabványkészítő szervezet rendkívül lassan dolgozik, és várhatóan rengeteg igényt így sem lesz képes kielégíteni.
A problémákról röviden ennyit, részletesebben a következő bejegyzésekben írok. Hogyan lehet ezeket megoldani? Ezekre keresem a választ.
